Segítségkérés

https://titkokbirodalma.blogspot.com/2021/02/segitshogy-kislanyommal-almaink-hazaba.html?m=1

Hazai utakon-Boldogkőújfalu,Boldogkőváralja

A Tekeres-völgy bejáratánál, Boldogkőújfalu határában nevezetes földtani képződmény található: a kőtenger.Mintegy 2,5–3 km hosszan,200–300 m szélességben láthatók az 1 méter átmérőjû andezittömbök a Nagy-Korsós-hegy nyugati lejtőjén, 200–250 m tengerszint feletti magasságban. A jégkorszakok (glaciálisok) az eljegesedések peremterületein (periglaciális területek) is jelentős hatást gyakoroltak az élővilágra és a földfelszínre egyaránt. A periglaciális felszínformálás egyik legfontosabb folyamata a fagy okozta aprózódás, melynek eredményeként a szilárd kőzetekből „kőtengerek” jöttek létre: a kőzetrepedésekbe jutó víz jéggé fagyva idővel szétrepesztette a kőzeteket, a megrepesztett kövek pedig szétestek.

 

 Ez a folyamat annál gyorsabb, minél gyakoribb a fagypont körüli ingadozás, azaz a fagyváltozékonyság– ez pedig leginkább az átmeneti évszakokra és az eljegesedések peremterületeire volt jellemző.A faluban érdemes megnézni az 1820-as években épült, késő barokk stílusú, a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus templomot.

 Egyenesen továbbhaladva a Tekeres-patak partján épült Boldogkőváraljára, és a Boldogkői várhoz jutunk.A táj fölé magasodó vár stratégiai szerepe, a falu több hullámban betelepült népessége, valamint a táji adottságok sajátos kulturális képletet alakítottak ki az idők folyamán, és tették a Zempléni-hegység egyik karakteres falujává Boldogkőváralját. Még a XIX. században is együtt lakták a települést a magyarok, a ruszinok és a szlovákok.Ma már csak néhány idős ember beszéli a szlováknyelvet.

 

 A Péchy–Zichy-kastélyt(Kossuth u. 2.)1768-ban Péchy Gábor építtette, miután a váruradalmat megvásárolta a lőcsei jezsuitáktól; majd házasság révén, a XIX–XX. század fordulóján a Zichy család birtokába került. A több mint 2500 négyzetméter alapterületű épület – az edelényi és a füzérradványi kastélyok után – a megyében a harmadik legnagyobb kastély. A főépülettel átellenesen ugyancsak U alaprajzú, földszintes melléképületek állnak, nagyméretű díszudvart közrezárva. Mindkét sarkon egyemeletes, zsindelyfedésű,négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony emelkedik. Az egyes udvarokat kocsiáthajtók kötik össze. Ma gyermekotthon működik benne.A 6 hektáros, kőkerítéssel körülvett védett kastélykert, amit az 1700-as évek második felétől az egykori öreg erdőből a Péchy család alakított ki, az angol és francia parképítészet stílusjegyeit hordozza.

A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomot szintén Péchy Gábor építtette késő barokk stílusban. A templom közelében áll a XIX. században romantikus-eklektikus stílusban épült Nepomuki Szent János-kápolna.Belsejében névadója faragott, festett barokk szobra áll.A falu határában, északon áll a festői szépségű Boldogkő vára . A tatárjárás után kezdték építeni, rendeltetése elsősorban az észak felé haladó fontos hadi- és kereskedelmi út biztosítása volt.

 

 Első okleveles említése 1295-bôl származik; építtetője talán a Tomaj nemzetség egyik tagja lehetett.Mint királyi várat többször eladományozták, zálogba tették, eladták. Birtokolta Aba Amadé nádor,Károly Róbert, Drugeth Vilmos, a Czudar család,Brankovics György, Mátyás király, Szapolyai János,Ferdinánd.Többször ostromolták császári seregek, de elfoglalni nem tudták. 1678-ban Thököly hajdúi uralták, II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult falai között, de a szabadságharc idején a várnak már nem volt katonai jelentősége. Falait a császáriak részben mégis lerombolták, birtokosa hiába volt az uralkodóhoz hű Szelepcsényi György esztergomi érsek.1753-ban lett a Péchy családé, a faluval együtt. Itt töltötte életének egy esztendejét Dévai Bíró Mátyás,a magyar Luther, illetve Balassi Bálint költő, akinek Boldogkő várában néhány bordala keletkezett.A „nyugvó oroszlánként” emlegetett vár falairól csodás kilátás nyílik egyik oldalról a Hernád-völgyére,a másik oldalról a Zemplén vonulataira.A palotaszárnyban gazdag ásványbemutatót és ólomkatona-kiállítást láthatnak az érdeklődők.

Amerika útjain-Chicago

 Chicago,legtöbbünknek Michael Jordan ,Scottie Pippen,Dennis Rodman, Nikolics Nemanja vagy a Vészhelyzet című sorozat jut eszünkbe.

 Chicago az USA harmadik legnépesebb városa, 2,7 millió lakossal (külterületekkel ez majdnem 10 millió, egy harmad magyarországnyi területen). Jelentős gazdasági központ az Egyesült Államok egyik legészakibb államában, a Nagy-tavak, azon belül is a Michigan-tó közvetlen szomszédságában.

 

 A város a Chicago névet az egyik, az újkor idején még itt élő indián törzstől kapta, ugyanis akkoriban ezt a vidéket végtelen mocsaras láp borította,így pedig ráragadt a „Checagou” elnevezés (tükörfordításban: fokhagyma, vadhagyma).

 Később az ide települő európai gyarmatosítók is ezt a nevet használták az itteni folyóra – jobb elnevezés híján. (Az is igaz, hogy akkoriban még „Chetagu” és „Shikago” volt. A 19. század közepe óta több tucatnyi becenév ragadt a városra, ezek közül pedig egyértelműen „A szeles város” a legnépszerűbb és legszélesebb körben elterjedt ragadványnév. Ez az elnevezés először 1858-ban került említésre a Chicago Tribute egyik akkori számában, de igazán hírhedtté a The Sun című lap tette 1880 körül, amikor egy cikkben a szerkesztő így hivatkozott rá. 1893-ban is előtérbe került a név, amikor a New York-i képviselet így gúnyolta ki a város időjárását, a Világkiállításért vívott intenzív harcban.

 Viszont a gúnyolódás a visszájára fordult – ugyanis a chicagóiaknak megtetszett a név, és innentől már ők is így kezdtek el hivatkozni magukra.

 

 A város számunkra ismert története a gyarmatosítással kezdődött a 18. század derekán, majd akkor normalizálódott a helyzet a gyarmatosítók és az őshonos potawatomi indiánok között, mikor egy haiti származású férfi összeházasodott a helyi törzsfőnök lányával. A boldogságos frigy viszont nem tartott sokáig, ugyanis a származása miatt bezárták őt a detroiti börtönbe, és a függetlenségi háború teljes egészét ott töltötte. 1795-ben egy kereskedelmi központ létesült a mai Chicago területén, majd 1803-ban egy erőd is létesült a településen. Ez azonban nem sokkal később, 1812-ben egyenlővé vált a földdel a brit-amerikai háború során. Ez olyannyira kihatással volt a terület életére, hogy senki sem mert ide utazni/költözni egészen 1833-ig. Ez az év viszont vízválasztóként funkcionált, mert ekkor 350 lakos települt le a hajdani erőd helyére. Ez év augusztusában lett Chicago a település neve, a városi rangot pedig négy évvel később szerezte meg, amikor csatlakozott Illinois államhoz.

 

 Ahhoz, hogy a város mai arcát megérthessük, meg kell ismernünk a múltat, amiben megszerezte ezt a mostani arculatát. 1871-ben egy hatalmas tűzvész elpusztította az akkori település jelentős hányadát, így szükségessé vált a annak újjáépítése. A városépítési láz rengeteg extravagáns ötletet hozott magával, de ezzel párhuzamosan a lakosság száma is robbanásszerűen növekedni kezdett, olyannyira, hogy 1900-ra 1,7 millió ember lakta már a várost.

 

Egyeseket egy-két emlékfoszlány emlékeztethet arra, amikor 1920-tól kezdve Al Capone szépen lassan az irányítása alá vonta a várost, és egészen borzalmas állapotok uralkodtak egészen 1931-ig, a hírhedt maffiavezér börtönbe zárásáig. Ebben az időszakban jelentősen megcsappant a település külföldi reputációja, ennek ellenére sok múzeum és kiállítás eleveníti fel a gengsztervezér uralmát.

 

A Sears Tower, ami 1973-ban nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, a világ legmagasabb épülete volt a maga 442 (527) méteres magasságával egészen 1998-ig, de azóta is az egyik legnépszerűbb látnivaló Chicagóban, és a város egyik jelképe lett.A Sears Tower névhasználati joga 2003-ban lejárt,2009-ben Willis Towerre keresztelték ,mivel az épület nagy részét a londoni székhelyű Willis Group Holding bérelte ki,ezzel megszerezve az elnevezési jogot is.

 

Chicago leghíresebb sugárútja a Magnificent Mile, ahol az égbe nyúló épületek között egymás után sorakoznak a világhírű márkaboltok, apróbb butikok, hatalmas hotelek és remek éttermek. A város ezen részére a csillogás jellemző, nem valószínű hogy néhány dollárért kincsre lelünk, egy igazi kényeztető bevásárláshoz és egy fantasztikus ebédhez viszont nehezen találhatunk ideálisabb helyet.

Ha már ezen a környéken járunk, akkor feltétlenül látogassunk el a Chicago Historical Society-be ahol megismerhetjük a város történelmét, valamint az Art Institute Of Chicago-ba, ahol káprázatos fotó, festmény és szoborkiállítás várja a látogatókat.

 A Museum Campus Chicago egyik legérdekesebb látnivalója, mely összesen 3 múzeumot foglal magába. Egyrészt ott van az Adler Planetarium és Astronomy Museum, ami egy káprázatos csillagászati kiállítással várja a vendégeket. Másrészt ott a Field Museum, mely egyedülálló természettudományi gyűjteménnyel rendelkezik. Végezetül pedig a John G. Sheed Aquarium, ahol számos állatfaj képviseli magát.

 

 Ha számunkra a kikapcsolódás nem csupán abból áll, hogy megnézzünk a város összes múzeumát és látványosságát, hanem hogy egy kicsit szórakozunk is, akkor a Navy Pier a nekünk való hely. A sétány hatalmas óriáskerékkel (melyről be lehet látni az egész partszakaszt), műjégpályával, ringlispílekkel, mini-golf pályával és kis bazárokkal várja a látogatókat.

Pihenni lemehetünk azonban a partra is, ahol több vízi sportot kipróbálhatunk, vagy csak egyszerűen élvezhetjük a kellemes napsütést. Akik pedig inkább az állatvilágban való gyönyörködés közben tudnak igazán feltöltődni, azok válasszák a Lincoln Állatkertet, mely több mint 1000 különleges állatfajnak ad otthont.

 

A város szülöttei:

Ernest Hemingway – Irodalmi Nobel-díjas író 

Harrison Ford – színész 

Walt Disney – filmrendező, producer, rajzfilmkészítő 

Hugh Hefner – a Playboy alapítója, tulajdonosa 

Hillary Clinton – Bill Clinton egykori amerikai elnök felesége

Gillian Anderson – színésznő (Scully az X-aktákból) 

John Cusack – színész 

Chaka Khan – énekesnő 

R. Kelly – R&B dalszerző, énekes 

Kanye West – rapper 

James Belushi – színész 

John Belushi – színész 

Timothy Zahn – sci-fi-író (Star Wars) 

Robin Williams - színész 

Billy Zane - színész 

Robert Zemeckis - rendező 

Michael Clarke Duncan - színész 

Michael Madsen - színész 

Tom Berenger - színész 

Lawrence Tureaud - Mr. T - színész 

Michelle Obama - ügyvéd, író

Amerika útjain-Dallas

 Dallas Texas állam északkeleti részén fekszik,az USA kilencedik legnépesebb városa.Tipikus amerikai nagyváros felhőkarcolókkal, gyorséttermekkel, elképesztő méretű bevásárlóközpontokkal. Minden általában elképesztő méretű Dallasban. A nyolcvanas években a tvben csodálhattuk az akkori autópályákat a sorozat bevezetőjében, mára ennek a százszorosa felépült.A városról legtöbbeknek a Dallas című sorozat jut eszébe.Lakosságának közel 43%-a Latino ez az Egyesült Államok hatodik legnagyobb spanyol közössége.

 

 Egy mondás szerint a mai Dallasban arról lehet felismerni a szegény embereket, hogy maguknak kell lemosniuk a Mercedesüket. Van valami igazság a keleti partról ide települt nagyszámú amerikai előítéletében, miszerint Dallas városa tele van hencegőkkel; de hencegni itt csak annak szabad, aki valamit már elért. Megvetően mosolyognak azoknak az európai bevándorlóknak a láttán, akik folyton az úszómedence szélén akarják lopni a napot. „Euro-trash”, vagyis „európaszemét” – mondják róluk a texasiak. Ugyanakkor előítélet nélkül befogadnak mindenkit, aki átveszi a város ritmusát.

 

Dallas a 1960-as, 70-es években indult rendkívül gyors fejlődésnek, a 2000-es évekre az USA meghatározó közlekedési csomópontjává vált, és fontos pénzügyi és IT-központ is.

Belvárosát magas toronyházak uralják, melyek nagy cégek irodáinak adnak otthont, itt érdemes felkeresni a Reunion Tower-t, melynek tetején elegáns étterem működik, innen csodálatos kilátás nyílik a városra és az azt körülvevő vidékekre. Érdemes végigmenni a város fő utcáján a Main Street-en, mely Dallas kereskedelmi központja, és ellátogatni a West End negyedbe, amely a város szórakoztató és pihenő központja, számos mozival, színházzal, bárral és éjszakai klubokkal. Finom ételeket fogyaszthatunk a Deep Ellum negyed elegáns éttermeiben, és megpihenhetünk a csodálatos Thanks-giving Square-en, ahol gyönyörű szökőkutak és virágos kertek várják az arra járókat.

Keressük fel a város múzeumait, a Dallas Museum of Art-ot, mely egy csodálatos művészeti gyűjteményt mutat be, és a Sixth Floor Museum-ot, mely a Kennedy gyilkosságról szól, John F. Kennedy-t a városban lőtték el 1963. november 22.-én.

 

Fantasztikus élményben lehet részünk, ha felkeressük a város népszerű parkjait, a Mountain Creek Lake Park-ot, ahol egy gyönyörű tó partján pihenhetünk, és a Fair Oaks Park-ot, ahol koncertek és színházi előadások zajlanak, valamint itt található az elbűvölő Dallas Arboretum and Botanical Gardens.

A város híres szülöttei:Owen Wilson,Luke Wilson,Amy Acker(Angel sorozat.),Usher,Jensen Ackles (Supernatural-Odaát).

Amerika útjain – New Orleans

New Orleans, Louisiana (USA) – Amerika francia beütéssel, katasztrófák, és a dzsessz. Javarészt fekete lakosság. Ez mind a „bohém” város. 

 New Orleans a Mississippi kanyarulatában fekszik, 120 mérföldre a Mexikói-öböltől. Kultúrája igen gazdag, ami nem is csoda: egykor francia gyarmat volt, majd később a spanyolok befolyása alá is került, de ugyanúgy jelen van az afrikai és az indián kultúra is, ami még egzotikusabbá és titokzatosabbá teszi ezt az izgalmas várost.

 

 New Orleansból származik a dzsessz egyik legnevesebb képviselője, Louis Armstrong, valamint olyan híres zenészek, mint Lil Wayne és Harry Connick Jr. De neves írók, például Anne Rice és Truman Capote, és közkedvelt színészek – mint Reese Witherspoon és Patricia Clarkson – is a város szülöttei.

 

 Ha New Orleansról beszélünk, egy dolgot még mindenképp meg kell említenünk, ez pedig nem más, mint a híres karnevál, a Mardi Gras, magyarul a kövér kedd. A karneválszezon már 1699 óta minden év januárjában kezdődik, és tetőpontját a kövér kedden éri el, ami – az adott évtől függően – mindig február 3. és március 9. közé esik. A díszes, maszkos felvonulás utáni napot a helyiek viccesen szemetes szerdának is nevezik, az előző éjszakai mulatozás után felgyülemlő szeméthalmaz miatt.

 New Orleans temetői nem véletlenül számítanak a legsötétebb rémregények ideális díszletének vagy épp főszereplőjének. Kapuikat átlépve nem csupán a történelem hűvös, márvány építőköveivel, rusztikus díszítőelemekkel és építészeti kuriózumokkal találkozhat az utazó, de egy egészen különös, hátborzongató, varázslattal és titkokkal teli, misztikus birodalomba kerül, melyben járva valóban úgy érzi, csak egy hajszál választja el a síron túli világtól.

 

 New Orleans lakói a Halottak városainak nevezik temetőiket. A magas síremlékekkel és bonyolultan kidolgozott kriptákkal szegélyezett, keskeny temetőutak hátborzongatóan idézik fel a bennük eltemetett több ezer halottat. A családi sírboltok egy része vaskerítéssel körülvett kis házakhoz hasonlít. Sok síremléket kovácsoltvas tárgyak, keresztek és szobrok ékesítenek, ünnepnapokon pedig az élők elhunyt elődeiknek szánt fogadalmi gyertyái szegélyezik a sírokat. Máshol a föld alatti sírok a jellemzők, helyüket emléktáblák jelzik.

 

New Orleans esetében a magas talajvízszint miatt a koporsók nincsenek biztonságban a felszín alatt. A föld feletti temetések 1789-ben az 1. számú St. Louis temető megnyitásával váltak normává, itt a holttesteket sírboltokba helyezték.

 

A családi kriptákban többen is elférnek, ami azért is igaz, mert a város szubtrópusi éghajlata következtében a sírboltok szinte kemencékké válnak, a krematóriumokéhoz hasonló forróságban a testek hamar elporladnak.

Egy éven belül csak a csontok maradnak meg. A temetői munkások ezeket besöprik a kripta padlójának egy nyílásába, mely így készen áll a következő test befogadására. Az elhunytak nevét és az évszámokat egy emléktáblára vagy egy sírkőre vésik

Hazai utakon-Háromhuta

 A Zempléni-hegység három kis medencéjében, lenyűgöző természeti környezetben búvik meg egy-egy apró falucska, Háromhuta önálló településrészei: Óhuta, Középhuta és Újhuta. A Zempléni-hegység jellegzetes kulturális arculatú falvai a XVII-XVIII. században létrehozott,jobbára szlovák lakossággal benépesült huta-települések, melyek – mint nevük is jelzi – a hegyi üveggyártás meghonosítói voltak Lakosságának 90%-a ma is szlovák nemzetiségű.

 

 Az erdőirtások nyomán kialakult települések karakteres arculatának népi építészete jól szemlélteti a táj és az ember viszonyát. Ennek szép példája egy 1909-ben épült, ma is lakott népi lakóház(Petőfi u. 14.),és ezt reprezentálja a Szlovák Tájház is (Középhuta, Petőfi u. 27.), ahol az üveghuták termékeinek bemutatóját lehet megtekinteni.

 A hutákat II. Rákóczi Ferenc létesítette. Működésükhöz igen sok fa kellett, az így létre-jött erdőirtások területén legelőket és szántókat hoztak létre, ám az itt lakók életmódját így is a művelhető földek szűkössége szabta meg. Kenyerüket jórészt az erdőmunkák révén szerezték. A huták fő kiviteli cikke a tokaji borospalack volt. Az üveggyártás azonban a XX. század elején az erdők kimerülésével megszűnt, s az 1950-es évekig e falvak férfilakosságából kerültek ki az üveges és a drótos mesterség utolsó hazai vándoriparosai.

 

 Háromhuta fél-alpesi jellegű éghajlata és környezetének szépsége vonzza a városlakókat; táborhelyként is népszerű terület, és évente rendeznek a környéken tájfutóversenyeket.A patakok, fenyvesek, lomberdők, tisztások,rétek azonban nem egyszerűen vonzóak, de védett természeti értékeket is találni erre. Ilyen az István-kúti nyíres,ahol 25–30 m magas ősbükkös karéja oltalmazza a csaknem 60–80 éves nyírest.

 

 A terület növénykülönlegessége a réti kardvirág.A nyíres-áfonyás növénytársulás lepke világa nagyon gazdag. Sok, eddig csak Oroszországból,Skandináviából, Finnországból ismert faj él itt, de a Magas-Kárpátokban őshonos példányokat is találni. A terület mint az ország kárpáti jellegzetességű lepkefaunájának szigete kapott védettséget.Tenyészhelye a szintén védett viperának is, így elővigyázatosan és korlátozottan látogatható.

forrás:vendégváró útikönyvek

Megtalálták a világ legkisebb hüllőjét

 Két példányt is találtak kutatók Madagaszkáron egy aprócska, farka nélkül mindössze néhány centiméteres kaméleonból, amiről úgy gondolják, hogy új faj. A Brookesia nanának, vagyis találóan nanokaméleonnak elnevezett fajról már egy vadonatúj Wikipedia-szócikk is született.

A hüllők osztályába tartozó 11500 ismert faj közül ez az eddigi legkisebb – közölte a Bajor Állami Zoológiai Gyűjtemény, a madagaszkári expedícióban ugyanis német kutatók vettek részt.

A hím nanokaméleon testhossza mindössze 13,5 milliméter, a nőstény valamivel nagyobb, 29 milliméteres a kutatók mérései szerint. 

Fotó: FRANK GLAW/AFP

A kutatók egy lepusztult hegyvidéki erdőben bukkantak a minikaméleonra Madagaszkár északi részén, és feltételezik, hogy a faj máris a kihalás szélén áll. Oliver Hawlitschek, a hamburgi Természettörténeti Központ munkatársa szerint a faj élőhelyét jelentősen csökkentette a fakitermelés, ám a területet nemrég védettség alá helyezték, így a faj túlélhet.

A kutatók megfigyelései szerint a nanokaméleon napközben az esőerdő talaján rendez vérengzést az atkák között, éjszaka pedig fűszálakon rejtőzik el a ragadozók elől.

Fotó: FRANK GLAW/AFP

Az expedíció résztvevői közé tartozó Mark Scherz szerint a nanokaméleon léte a miniatürizáció elképesztő példája. Azok az erdőségek, ahol ezek az aprócska jószágok élnek, összekapcsolódnak egymással, ami azt jelenti, hogy a Brookesia nana esete eltér a miniatűr állatoknál szokásos mintázattól: ezek a fajok ugyanis rendszerint elszigetelt kis területeken alakulnak ki. Az eltérés arra utal, hogy a nanokaméleon méretének csökkenését valami más evolúciós előny indokolja.

A kutatók azt javasolják, hogy a nanokaméleon kerüljön a veszélyeztetett fajok nemzetközi vörös listájára, hogy ezzel is elősegítsék élőhelye megőrzését.

Forrás:qubit

Új bálnafajt azonosítottak az Egyesült Államok délkeleti partjainál

 

Új bálnafajt azonosítottak kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, a Mexikói-öbölben.

A Dale Rice amerikai biológus után Rice-bálnának, Balaenoptera riceinek elnevezett faj képviselőiből kevesebb mint 100 példány él az öbölben - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A fajt korábban a Bryde-bálna egy populációjának vélték a szakemberek, ugyanakkor felfigyeltek rá, hogy ez a csoport az öböl északkeleti sarkára koncentrálódik és nem keveredik az Indiai-, Atlanti- és Csendes-óceánban is előforduló Bryde-bálnákkal, valamint azokkal ellentétben a tengerfenékhez közel táplálkozik.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) genetikusa, Lynsey Wilcox és kollégái 2000 óta gyűjtöttek szövetmintákat a Rice-bálnáktól. A 36 egyedtől származó mintákat összevetették a Bryde-bálnák génjeivel és az eredmény megerősítette, hogy külön fajról van szó.

A genetikai vizsgálatokat morfológiai elemzéssel is kiegészítették a kutatók. Múzeumban őrzött csontmaradványok, valamint egy 2019 januárjában, Floridában partra vetődött, 11 méteres Balaenoptera ricei csontvázát is elemezték.

A koponyák vizsgálata azt mutatta, hogy az újonnan azonosított fajnál az orrnyílás körüli csont formailag és méretben is különbözik a Bryde-bálnákétől és a szintén közeli rokonnak számító trópusi bálnákétól.
Wilcox szerint a genetikai és a csontvázbeli különbségek már elegendőek voltak egy új faj azonosításának igazolására.

A Rice-bálnák már most veszélyeztetettként vannak besorolva az Egyesült Államokban. 2019 áprilisában a Bryde-bálnák egy populációjaként terjesztették ki rájuk a veszélyeztetett fajok törvényét, és az önálló fajként való azonosításukkal valószínűleg nem sok minden fog változni azon kívül, hogy módosítják a nevüket.

A Mexikói-öböl "lakóiként" a bálnákra egyebek között az olajszivárgás, a hajókkal való ütközés, az óceáni zajszennyezés és a halászfelszerelésekbe gabalyodás jelent fenyegetést.

Forrás:origo,theguardian,mti

Útmutató fáklya az aranykapu mellett

 Mintegy 30 millió európai áramlott 1820-tól kezdve 100 év alatt az Egyesült államokba a világtörténelem egyik legnagyobb népvándorlása során.A szövetségi kormány 1891-ben hozta létre a Bevándorlási Hivatalt,a központjának Ellis Islandet jelölték ki . 

1897-ben tűzvész pusztított ,ezután a központot vörös téglás négy minaretszerű toronnyal díszített épület formájában építették újjá.Ennek közepét foglalta el a Nyilvántartó Csarnok,amelynek az volt a célja,hogy kiszűrje a nemkívánatos elemeket.

Kezdetben csak a szellemileg visszamaradottak,bűnözők,koldusok és azok és azok tartoztak ebbe a kategóriába akik "undorkeltő és ragályos betegségekben szenvedtek.Idővel más csoportok is ide kerültek,többek között azokat ,akik többnejűségben éltek,prostituáltakat,és az anarchistákat.

 

Kikötés után a tisztviselők a fedélzetre léptek,hogy előzetes vizsgálatot tartsanak.Az első és másodosztály utasai azonnal leszállhattak ,nekik nem kellett Ellis Islanden áthaladniuk.A fedélközben utazóknak viszont igen,akik többségükben szegények voltak,ők azonosító kártyát kaptak,és komp szállította őket a befogadóállomásra.

Ahogy közeledtek Ellis Islandhez ,föléjük magasodott az 1886-ban emelt Szabadság szobor,talpazatán Emma Lazarus zsidó költőnő bronztáblába vésett verssoraival:

"Küldd a fáradtat,küldd az elgyötörtet,

Jöjjön mind,ki szabad lélegzetre vár!

Messzi,nyüzsgő partok páriája,

Új hazádnak földjét,íme,jelzi már

Aranykapu mellet égi fáklya!"

 

A bevándorlók libasorban vonultak be a nagy csarnokba,ahol egészségügyi ellenőrök vizsgálták meg mindenkit betegségek után kutatva.Leggyakrabban a vakságot okozó Trachoma volt az elutasítás oka.Tolmácsok segítségével mintegy 30 kérdést tettek fel az érkezőknek..

A tisztviselők néha rosszul írták le az ideges analfabéta emberek válaszát.Sok bevándorló új névvel távozott Ellis Islandről.A "Johannes"-ből Joe Arness válhatott,egy német pedig csak dadogni tudott "Ich vergesse...",így lett Fergusson.

 

Nyomasztó és kíméletlen eljárás volt ez, erről kapta gúnynevét az állomás :"Könnyek szigete",ám csak keveseket fordítottak vissza. Tíz bevándorlóból talán kettőt utasítottak el ,általában nem azért,mert társadalmilag "nemkívánatosak" voltak,hanem mert az állam terheit növelték volna.

Mihelyt kijutottak a csarnokból,az újonnan érkezettek megkeresték a poggyászukat ,a "csók-oszlopként" emlegettet helyen összeölelkeztek a családtagok,és mind kompra szálltak New York vagy New Yersey felé.Motyójukat magukhoz szorítva elindultak megélhetést keresni.

Kína földjén felépül a Nagy Fal

 A világ leghatalmasabb építményét Kína első császára álmodta meg ,és parasztok ezreinek munkája és élete kellett a felépítéséhez.

A tízévnyi gyilkos robottal,munkások ezreinek élete árán felépült Nagy Fal kígyóként nyújtózik Kína északi határa mentén.A fal az egyesített Kína első császárának,Si Huang-tinek a parancsára épült. A császár i.e.214-ben tábornokát Meng Tient háromszázezer munkással és politikai fogollyal a birodalom északi határvidékére küldte,hogy erődrendszert építsenek.

 

Meng Tiennek az volt a feladata ,hogy a már meglévő szakaszokat,amelyeket az önálló kínai államok már felépítettek,erősítse meg és építse újjá,és még 800 km-nyi szakaszt építsenek meg.A munkálatok könyörtelen tempóban folytak,a fal felépítése hihetetlenül sok ember életébe került,s ezt az árat a parasztok fizették meg.

Azok közül akik a kimerültségtől és a betegségtől vagy a hiányos táplálkozás miatt meghaltak ,sokakat a fal alapozásához kiásott árkokba dobtak vagy a falon belül földelték el őket,hogy lelkük védelmet nyújtson az északi démonok ellen.A hiedelem szerint a hatalmas erődítmény építése haragra gerjesztette őket.

Az építőmunkások északkeleten kezdték el a munkát és nyugat felé haladtak.Ahol volt kőanyag ott abból készítették az alapokat.Az alapra agyagtéglából vagy kőből készült kettős falazat került.A falazat közét földdel és kőtörmelékkel töltötték fel,amit le is döngöltek.

 

A fal építése minden vidéken más nehézségekbe ütközött.Néha meredek hegyoldalakon kellett építeni,és volt hogy a fal egy szakasza belefut a tengerbe ,itt egy hajón vitték be az alapnak szánt kőtömböt,majd elsüllyesztették a hajót.

A fal több helyütt finom sárga lösztalajon áll,és mivel a lösz igencsak rossz építőanyag ,zsaluzatot építettek és összekeverték a földet vízzel és amikor száradni kezdett ledöngölték.Ha volt hozzá anyag téglával és kővel burkolták.A teljes hosszában elkészült fal roppant szilárd erődítménynek bizonyult.

A több ezer torony mindegyikében elfért egy helyőrség,melynek lehetőleg annyi élelmiszer tartaléka volt,hogy akár négy hónapos ostromot is kibírtak.

Vadászat felsőfokon

A legveszélyesebb víz alatt vadászó gyilkosokon a cápákon az evolúció mintegy 63 millió éve szinte semmit sem változtatott.A cápák megérzik a 1,5-2 km-re lévő alacsony frekvenciájú hangforrás rezgéseit,mint például egy hal vergődése.Mintegy 400 méter távolságból megérzik a legkisebb vér mennyiségét is.A cápák szeme akár tízszer erősebb derengő fényben ,mint az emberé.Amikor azonban támadásra készülnek,szinte vakon úsznak,mivel ilyenkor szemüket egy hártya fedi,vagy a fajoktól függően védelmet szolgáló mélyedésükbe húzódnak vissza.

 

Ekkor egy újabb különös ,parányi szerv veszi át az irányítást,amely a zsákmányállatok által kibocsájtott gyenge erőteret érzékeli.Mindez magyarázza azt is,hogy miért támadnak a cápák olykor csónakokra.Nem a benne ülőket akarják zsákmányként,hanem a fémrészek tengervízbe merült részei által keletkezett gyenge elektromos áram vonzza őket.

A ráják orrában is elektromos érzékelők vannak,amelyekkel pontosan megtalálják a rejtőzködő prédát. Némelyik hal azonban elektromosság gerjesztésére is képes,mint például a torpedórája,a dél-amerikai elektromos angolna,vagy az Afrikában honos édesvízi elektromos harcsa.Módosult izmaikban magas feszültséget gerjesztenek,amelyekkel elkábítják,vagy akár meg is ölik a kiszemelt zsákmányt.

Bakancslistás kirándulóhelyek: 5 titkos túraútvonal

 Unod a Rám-szakadékot, a Kékes-tetőt és Dobogókőt? Íme öt kevésbé ismert, de csodálatos kirándulóhely Magyarország öt különböző hegységében.

 

Velencei-hegység: a magyar Stonehenge

 Tudtad, hogy a fővárostól nem messze, Pákozdon található a magyar Stonehenge? Itt találhatók ugyanis azok a bizonyos ingókövek. Ezek a hatalmas gránittömbök absztrakt alakzatot formálva egyensúlyoznak egymáson; innen kapta a nevét.

Az ingókövek kialakulását számos legenda ötvözi. Egyes nézetek szerint a pákozdi ingókövek nem természetes képződmények, hanem azokat egy korai civilizáció állította, csakúgy, mint Angliában a Stonehenge-et. Egyébként a 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége, amely a földtörténeti ókorban alakult ki. A geológusok szerint ennek a maradványa a képződmény.

 

Bükk-hegység: rejtélyes Kaptárkövek

 Az ingókövekhez hasonló misztérium övezi a Bükkalján található Kaptárköveket. Ezek riolittufa sziklák és kőtornyok, melyekbe kis fülkéket vájtak. A szabályos kis mélyedések keletkezésére máig nincs magyarázat. Annyi bizonyos, hogy emberek faragták; egyes feltételezések szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, és a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték, míg mások bálványtartó szereppel ruházták fel őket. Azt sem tudni, hogy mely korból származnak a fülkék, kötötték már őket a szkítákhoz, a keltákhoz, sőt, a honfoglaló magyar törzsekhez is.

 

Mátra: izgalmas Sirok

 A Mátráról mindenkinek hazánk legmagasabb pontja, a Kékes jut eszébe, pedig érdemes mást is megnézni, például a siroki várat. A siroki a legnagyobb és legvadregényesebb várrom a Mátrában. A látogatót a vároromról csodálatos panoráma és egy izgalmas föld alatti barlangrendszer is várja, valamint tájház játszóházzal, így kisgyermekkel is érdemes felkeresni a csodálatos fekvésű kis mátrai falut.

 

Börzsöny: vadregényes Csóványos

 A Börzsönyben található Pest megye legmagasabb pontja, a 938 méter magas Csóványos. Néhány éve, 2014-ben újították fel itt a kilátót, ahonnan csodálatos panoráma tárul a szemünk elé; tiszta időben akár a Tátráig is elláthatunk. Érdemes Kismaroson felülni a Királyréti Erdei Vasútra és Királyrétől indítani a csúcstámadást. A Börzsöny helyenként kihívást jelentő emelkedőit gyakorlottabb túrázóknak javasoljuk.

 

Pilis: Spartacus útján

Az eredetileg kizárólag vadászoknak kialakított kanyargós Spartacus-ösvényt 2015-ben vehették birtokba a turisták.

Az ösvény csodálatos panoráma mellett fut Visegrád felé és a páratlan szépségű Apát-kúti-patak völgyéig visz.  A viszonylag könnyű túra mellett teljesen átadhatjuk magunkat a természet szépségnek, mert itt van miben gyönyörködni.

Forrás:ripost

 

Ötletes szerszámhasználók

 A tengeri vidrák megfigyelése igen szórakoztató mulatság.Ezek az állatok Észak-Amerika csendes-óceáni parti vizeiben élnek,és még szülés vagy alvás miatt is ritkán merészkednek a partra. A tengeri vidra főképp halakkal,kagylókkal és tengeri sünökkel táplálkozik. De mielőtt elfogyasztaná a tengeri sünt,moszatlevelekbe tekeri a veszélyes ételt és így tördeli le mérgező tüskéit. A fésűkagylónak azonban keményebb héja van,ezért a tengeri vidrának hatékonyabb eszközre van szüksége ahhoz,hogy az ízletes húshoz hozzájusson. A vidra a tengerfenékről hoz fel követ a hónalja egyik redőjében,miközben a kagylót a mancsában tartja.Ezután hanyatt fekszik a vízen ,és szegycsontjára helyezve a követ feltöri a kagylót.

A dögkeselyűk is gyakorlott héjfeltörők,ezek a madarak képesek a strucc tojását is feltörni.A rendkívül vastag héj feltöréséhez csőrükbe vesznek egy követ és többször a tojásra ejtik,míg az el nem törik.

Élőlény is lehet használati eszköz,a szövőhangyák lárváik segítségével ragasztják össze a leveleket,mivel csak a lárvák képesek azt a selyemszálat kiválasztani amire a hangyáknak szükségük van.Látszólag nem zavarja őket ,hogy ragasztótubusként használják.

Az élő anyag eszközként való használatának másik módja a madarak "hangyázása".Bizonyos madarak egyenesen ráülnek a hangyabolyra,és a megzavart hangyák hangyasavval kezeli őket,amely megszabadítja a madarakat az élősködőktől.Körülbelül 200 madárfaj él ezzel a lehetőséggel.

A páviánok csak védekezésképpen és soha nem támadólag dobálnak köveket.Azokat az embereket ,akik például Afrikában megzavarnak egy pávián kolóniát gyakran éri kőzápor.

 

A dél-amerikai pápaszemes medve fogságban gyakran használ botot,hogy leverje a fáról a magasan lévő gyümölcsöt.Mégis eltérően az embertől,meglehetősen kevés állat használja a botot vagy követ támadásra illetve védekezésre.