A Tekeres-völgy bejáratánál, Boldogkőújfalu határában nevezetes földtani képződmény található: a kőtenger.Mintegy 2,5–3 km hosszan,200–300 m szélességben láthatók az 1 méter átmérőjû andezittömbök a Nagy-Korsós-hegy nyugati lejtőjén, 200–250 m tengerszint feletti magasságban. A jégkorszakok (glaciálisok) az eljegesedések peremterületein (periglaciális területek) is jelentős hatást gyakoroltak az élővilágra és a földfelszínre egyaránt. A periglaciális felszínformálás egyik legfontosabb folyamata a fagy okozta aprózódás, melynek eredményeként a szilárd kőzetekből „kőtengerek” jöttek létre: a kőzetrepedésekbe jutó víz jéggé fagyva idővel szétrepesztette a kőzeteket, a megrepesztett kövek pedig szétestek.
Ez a folyamat annál gyorsabb, minél gyakoribb a fagypont körüli ingadozás, azaz a fagyváltozékonyság– ez pedig leginkább az átmeneti évszakokra és az eljegesedések peremterületeire volt jellemző.A faluban érdemes megnézni az 1820-as években épült, késő barokk stílusú, a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus templomot.
Egyenesen továbbhaladva a Tekeres-patak partján épült Boldogkőváraljára, és a Boldogkői várhoz jutunk.A táj fölé magasodó vár stratégiai szerepe, a falu több hullámban betelepült népessége, valamint a táji adottságok sajátos kulturális képletet alakítottak ki az idők folyamán, és tették a Zempléni-hegység egyik karakteres falujává Boldogkőváralját. Még a XIX. században is együtt lakták a települést a magyarok, a ruszinok és a szlovákok.Ma már csak néhány idős ember beszéli a szlováknyelvet.
A Péchy–Zichy-kastélyt(Kossuth u. 2.)1768-ban Péchy Gábor építtette, miután a váruradalmat megvásárolta a lőcsei jezsuitáktól; majd házasság révén, a XIX–XX. század fordulóján a Zichy család birtokába került. A több mint 2500 négyzetméter alapterületű épület – az edelényi és a füzérradványi kastélyok után – a megyében a harmadik legnagyobb kastély. A főépülettel átellenesen ugyancsak U alaprajzú, földszintes melléképületek állnak, nagyméretű díszudvart közrezárva. Mindkét sarkon egyemeletes, zsindelyfedésű,négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony emelkedik. Az egyes udvarokat kocsiáthajtók kötik össze. Ma gyermekotthon működik benne.A 6 hektáros, kőkerítéssel körülvett védett kastélykert, amit az 1700-as évek második felétől az egykori öreg erdőből a Péchy család alakított ki, az angol és francia parképítészet stílusjegyeit hordozza.
A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomot szintén Péchy Gábor építtette késő barokk stílusban. A templom közelében áll a XIX. században romantikus-eklektikus stílusban épült Nepomuki Szent János-kápolna.Belsejében névadója faragott, festett barokk szobra áll.A falu határában, északon áll a festői szépségű Boldogkő vára . A tatárjárás után kezdték építeni, rendeltetése elsősorban az észak felé haladó fontos hadi- és kereskedelmi út biztosítása volt.
Első okleveles említése 1295-bôl származik; építtetője talán a Tomaj nemzetség egyik tagja lehetett.Mint királyi várat többször eladományozták, zálogba tették, eladták. Birtokolta Aba Amadé nádor,Károly Róbert, Drugeth Vilmos, a Czudar család,Brankovics György, Mátyás király, Szapolyai János,Ferdinánd.Többször ostromolták császári seregek, de elfoglalni nem tudták. 1678-ban Thököly hajdúi uralták, II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult falai között, de a szabadságharc idején a várnak már nem volt katonai jelentősége. Falait a császáriak részben mégis lerombolták, birtokosa hiába volt az uralkodóhoz hű Szelepcsényi György esztergomi érsek.1753-ban lett a Péchy családé, a faluval együtt. Itt töltötte életének egy esztendejét Dévai Bíró Mátyás,a magyar Luther, illetve Balassi Bálint költő, akinek Boldogkő várában néhány bordala keletkezett.A „nyugvó oroszlánként” emlegetett vár falairól csodás kilátás nyílik egyik oldalról a Hernád-völgyére,a másik oldalról a Zemplén vonulataira.A palotaszárnyban gazdag ásványbemutatót és ólomkatona-kiállítást láthatnak az érdeklődők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése