A Zempléni-hegység három kis medencéjében, lenyűgöző természeti környezetben búvik meg egy-egy apró falucska, Háromhuta önálló településrészei: Óhuta, Középhuta és Újhuta. A Zempléni-hegység jellegzetes kulturális arculatú falvai a XVII-XVIII. században létrehozott,jobbára szlovák lakossággal benépesült huta-települések, melyek – mint nevük is jelzi – a hegyi üveggyártás meghonosítói voltak Lakosságának 90%-a ma is szlovák nemzetiségű.
Az erdőirtások nyomán kialakult települések karakteres arculatának népi építészete jól szemlélteti a táj és az ember viszonyát. Ennek szép példája egy 1909-ben épült, ma is lakott népi lakóház(Petőfi u. 14.),és ezt reprezentálja a Szlovák Tájház is (Középhuta, Petőfi u. 27.), ahol az üveghuták termékeinek bemutatóját lehet megtekinteni.
A hutákat II. Rákóczi Ferenc létesítette. Működésükhöz igen sok fa kellett, az így létre-jött erdőirtások területén legelőket és szántókat hoztak létre, ám az itt lakók életmódját így is a művelhető földek szűkössége szabta meg. Kenyerüket jórészt az erdőmunkák révén szerezték. A huták fő kiviteli cikke a tokaji borospalack volt. Az üveggyártás azonban a XX. század elején az erdők kimerülésével megszűnt, s az 1950-es évekig e falvak férfilakosságából kerültek ki az üveges és a drótos mesterség utolsó hazai vándoriparosai.
Háromhuta fél-alpesi jellegű éghajlata és környezetének szépsége vonzza a városlakókat; táborhelyként is népszerű terület, és évente rendeznek a környéken tájfutóversenyeket.A patakok, fenyvesek, lomberdők, tisztások,rétek azonban nem egyszerűen vonzóak, de védett természeti értékeket is találni erre. Ilyen az István-kúti nyíres,ahol 25–30 m magas ősbükkös karéja oltalmazza a csaknem 60–80 éves nyírest.
A terület növénykülönlegessége a réti kardvirág.A nyíres-áfonyás növénytársulás lepke világa nagyon gazdag. Sok, eddig csak Oroszországból,Skandináviából, Finnországból ismert faj él itt, de a Magas-Kárpátokban őshonos példányokat is találni. A terület mint az ország kárpáti jellegzetességű lepkefaunájának szigete kapott védettséget.Tenyészhelye a szintén védett viperának is, így elővigyázatosan és korlátozottan látogatható.
forrás:vendégváró útikönyvek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése